A DLSS és a Gamer laptopok jövője

Ha továbbra sem tiszta, mi is a DLSS, mire jó az RTX és nem gondolod, hogy fontos a felskálázás, akkor most igyekszünk elmagyarázni a dolgokat.

Évekkel ezelőtt még bőven elég volt egy GPU vagy laptop adataira ránézni, hogy világos legyen, hogy mit is tud, mit is kapunk az összekuporgatott pénzünkért. Manapság ez már a megannyi technológiai fejlesztésnek köszönhetően ez nem annyira fekete fehér, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Persze már anno is ott voltak azok a tényezők, hogy egyes frissítések, (legyen az Windows vagy komponens specifikus) képesek voltak látható teljesítmény javulást mutatni, de természetesen nem ért fel egy akár generáción belüli ugrással. (pl.: GTX 1060 és 1070 közti különbség is már eléggé érezhető volt, esetekben akár 30% volt a különbség)

Ez ma már nem ennyire egyszerű. Példának tökéletes a ASUS ROG STRIX G614 laptopja, amiben egy RTX 4070 8GB-s GPU chipje pihen, ezáltal elég nagy erővel is rendelkezik, ettől független a más, gyengébb Nvidia GPU-val támogatott laptopok is tartanak pár meglepetést a tarsolyukban a gyártó általi trükköknek köszönhetően.

Egy játék 3 fő tényezőből tevődik össze, ha a vizuális felépítést nézzük:

1. Felbontás
2. Grafikai részletesség
3. Másodpercekénti képkocka szám (FPS-ként rövidítjük a továbbiakban)

Mindenki arra törekszik, hogy ezek az értékek magasak legyenek, de nem minden esetben sikerül ezeket összehozni. Értelem szerint kompromisszumokat kell kötni majdnem minden esetben hiszen, ha egy gyengébb gépen akarunk magas felbontás mellett magas részletességgel játszani, az az FPS rovására megy és míg anno a 30 teljesen elfogadott szám volt, manapság a 60 de akár a 120 FPS az elvárt. (játéktól függően, hiszen míg egy Cod, Fortnite vagy bármely online shooternél fontos a FPS szám, egy stratégiai játéknál ez nem annyira fontos, hogy ha nem éri el akár a 90-et) Erősebb gépeknél viszont már úgy vagyunk vele, hogy ha már egy izmos kártya pihen a gépünkben és van ehhez megfelelő kijelzőnk is, akkor magasabb felbontáson szeretnénk futtatni az adott címet, akár 4k-ban is. Ez természetesen sokkal jobban le is terheli a gépünket, így hiába pihen egy RTX 4080-as szörnyeteg a házban, megint ott leszünk, hogy az a fránya FPS nem hozza azt a szintet, amit reméltünk. Itt jönnek képbe a részletességek és az egyéb finomhangolások, no meg a DLSS (Deep Learning Super Sampling) képességei.

A DLSS lényege az, hogy ha egy 1080p-s monitoron játszunk, maga a játék magasabb felbontáson rendereli a képkockákat, amit ez a technológia leskáláz megfelelő méretre. Ez persze nem kicsit terheli le a GPU-t, ellenben az elsimítási technikák nem tudják ezt a teljesítményt hozni, amit a DLSS technológia nyújt.

A DLSS esetében viszont ez úgy működik, hogy nem a GPU-t terheli le, hanem egy neurális háló segítségével megtippeli, hogy nagyjából, hogy is kellene kinéznie annak a képkockának magasabb felbontáson. Ezt az Nvidia központjában szuperszámítógépek segítségével 16k-s felbontáson képkockákat mutatnak a programnak, amivel megtanulja ezeket az extra pixeleket létrehozni. Elsőkörben csak 1-2 játék tudta ezt a DLSS technológiát használni, mára pedig már több mint 400 címnek van ehhez támogatása, a jobb és szebb játékélmény érdekében.

Az idők során ahogy a DLSS fejlődött, úgy lett szebbnél szebb és jobbnál jobb a technológia.

A DLSS 1.0 még nem hozta a hozzáfűzött reményeket, de látható volt, hogy itt valami készül. A kép homályosabb lett, több helyen is renderelési problémák voltak, viszont a játékok sebessége valamelyest nőtt.

A DLSS 2.0 esetében már ott látható volt a különbség az elődhöz képest, hogy nem csak konkrét játékokkal lehetett fejleszteni a programot, hanem általános játékos tartalommal is, ezáltal az újítások a frissítésekben hamarabb eljutottak a felhasználók felé, az eddigiekhez képest. Itt a GPU fele annyi pixelt kellett, hogy feldolgozzon mivel natív felbontásban renderelte le a pixeleket és majdnem megkülönbözhetetlen volt a különbség az eredetihez képest.

A DLSS feldolgozása a TENSOR magoknak köszönhetően kevésbé terheli le a videokártyát, hiszen egy grafikailag nagy igényűjátékot is fele annyi idő alatt renderel le. Ez viszont csak a 2000-3000-4000-es szériával elérhető, hiszen a régebbi GTX széria ezeket még nem tudta használni.

Hogy kinek is jó ez?

Első sorban azt kell megnéznünk, hogy hol hasznos eme szóban forgó technológia.

Röviden: Mindenhol.

Bővebben: A DLSS 2.0 az olyan játékoknál lesz igazán hasznunkra, ahol a gyakran széteső elemek vannak. A messziben kirajzolódó házak, kerítések, de elmondható, hogy a DLSS segítségével az apró részletekből sokkal jobb és magasabb minőséget kapunk, mintha a felbontást vennénk alacsonyabbra. Ezzel 4k-hoz nagyon közeli, egyes esetekben akár még jobb is lehet a végeredmény, ha az MI alapú technológia jobb megoldást talál az adott tárgy megjelenítésére, mint ahogy azt az eredeti kódokban megírták. A DLSS adta lehetőségeket azok fogják a legjobban tudni kihasználni, akik olyan hardverrel rendelkeznek, akik 1440p-ben gond nélkül futtatják a játékokat, viszont a 4k-val már nehezen boldogul a gépük, ellenben a monitorjuk vagy televíziójuk 4k felbontással van megáldva és azon szeretnének akár DOOM-ot, Cyberpunk 2077-et vagy Controll-t játszani. Szemléltetésnek egy RTX 3070 4K ultra beállításokon RTX ON beállítással átlagosan 35 FPS-t fog hozni viszont, ha a DLSS Ultra Performance módba van kapcsolva, akkor ez a szám szépen felkúszhat 60-70 Frame/másodpercre is, miközben a látvány alig változott.

Ennek köszönhetően a 4k Gaming már nem csak a gazdagok sportja, nem kell erre egy közel 1 milliós pc-t kalkulálni, hiszen a DLSS-nek köszönhetően egy tonna ajándék képkockát kapunk, anélkül, hogy egy vagyont költenénk egy kártyára, ami DLSS nélkül hozza ezt a teljesítményt. Ebből kifolyólag, egy gamer laptopnál ez a technológia még jobban segítségünkre lesz, hiszen ott nem tudjuk csak úgy cserélgetni a komponenseket, mint egy asztali számítógép esetében. A hardveres részen nagyjából meg van kötve a kezünk, hiszen csak SSD-t és RAM modulokat tudunk cserélgetni, van, hogy azt sem nagyon. Ezzel együtt jár az, hogy míg a játékok és a technológia fejlődik, a hordozható számítógépek esetében a hardverek fixáltak maradnak, ezzel fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelent a laptop hardveres részének az a feladat, hogy az általunk elvárt minőségben jelenítse meg az általunk futtatni kívánt játékot magas felbontáson és részletességgel. Természetesen vannak már egyéb segítségek, mint a külső VGA dokkoló, de nem sokan tudják megengedi azt számlát, amivel ez jár, hiszen egy, a cikkünkben megemlített laptop is bőven a 900.000 Ft-os érték felett van, emellé pedig egy külső VGA és mondjuk egy RTX 4080 vagy 4090 pedig majdnem ugyan ennyi, ha nem több, ha márka hűek vagyunk, mondjuk egy STRIX-hez vagy AORUS-hoz, akik bizony, nem adogatják olcsón a szörnyet a gépünkbe.

Nvidia videokártyák közül ide kattintva tudsz válogatni...